Formai és tartalmi követelmények

A szakdolgozat formai követelményei oktatási intézményenként változhatnak. A munkát érdemes már úgy elkezdeni, hogy a dokumentumnak megadjuk a helyes margókat, betűtípust és
-nagyságot, sortávot és az oldalszámozást is.

A szakdolgozat a következő részekből áll, ebben a sorrendben:

A továbbiakban részletesen kifejtem, hogy egy-egy résznek mit és hogyan kell tartalmaznia. Fotókkal illusztrálom a leírtakat, hogy ezzel is elősegítsem a megértést.

1. Címoldal vagy előlap

A címoldal tartalmi és formai követelményeit mindig az oktatási intézmény szabja meg. Általában tartalmazza az iskola nevét, a szakdolgozat címét, készítésének évét, a konzulens nevét és titulusát, a szakdolgozat készítőjének nevét, és azt, hogy milyen szakon végez. 

2. Tartalomjegyzék

A tartalomjegyzéket rögtön a címoldal után helyezzük el. A jegyzéket a word automatikusan készíti, csak annyi a dolgod, hogy szerkesztés után mindig megnyomod a frissítés gombot. 

Ezután még tagolhatod az oldalt bekezdésekkel, hogy szép legyen. A főbb fejezeteken belüli alfejezeteket kezdd beljebb, ezt tabulátorral meg tudod csinálni.

A fejezetek számozására ügyelni kell: arab számokkal készüljön, és folytatólagos legyen. Az alfejezetek is hasonlóképpen legyenek tagolva. A szerkesztés során ezek a számozások “elmászhatnak”, de a hiba a jegyzék frissítése során egyértelműen kiderül. Ilyenkor vissza kell menni a fejezetre, hogy korrigáljuk.

3. Bevezetés

A bevezetés rövid, tömör írás legyen, és négy fontos dolgot kell tartalmaznia. Összesen nagyjából nyolc–tíz mondat legyen az egész, ide ne írj litániát. A felsorolás végén jelzem, hogy hány mondat legyen, de ez csak iránymutató, a szakdolgozat témájától függően természetesen eltérő lehet.

• 1. Tényállás (2-3 mondat)
• 2. Mire vagy kíváncsi, mit társz fel a szakdolgozatodban (2-3 mondat)
• 3. Hogyan vizsgálod a kérdést (1 mondat)
• 4. Milyen tudományok segítségével vizsgálod (1 mondat)

Az alábbi két fotón láthatod, hogy egy oldalon általában mennyi helyet foglal el a bevezető szövege egy A/4 méretű oldalon. Ennél több szövegre nincs szükség.

4. A dolgozat fő szövege

A dolgozatod érdemi része. A munkád első felében szerepeljen a szakirodalmi áttekintés. Ez magyarul annyit jelent, hogy a szakirodalomból merített tényeket, információkat, adatokat gyúrod egybe a szakdolgozatod első felében. Ez a rész az, amiből indítod a saját kutatásodat, eredményeidet.

Ha szó szerint idézel, idézőjelet használj. De amint hozzányúltál az eredeti szöveghez, vedd le az idézőjeleket. Ez utóbbi jobb is, ha nem muszáj, ne idézz szó szerint. A töltelékmondatokat töröld. Látszódjon azon a szakdolgozaton, hogy dolgoztál vele, nem pedig csak egymás mögé másoltad az idézett bekezdéseket.

A szakirodalmi rész után következik a saját eredményeidnek a leírása. Írd le, mire jutottál, és amikor csak tudsz, utalj vissza a szövegedben az előbbi fejezetekben hivatkozott szakirodalomra. Szerepeljen a fejezeteidben, hogy a szakirodalomban olvasottakhoz hasonló eredményre jutottál-e. Ez a visszautalás nagyon fontos, hiszen ez is egy kulcseleme a szakdolgozatnak.

A szakdolgozat legyen megfelelően tagolt. Fejezetek és alfejezetek szerepeljenek benne. Minden fő fejezet új oldalon kezdődjön. A legjobb, ha a szakirodalmat a saját kutatási eredményeddel már fejezeten belül ötvözöd, persze ez témától is függ, nem mindenhol van rá lehetőség. A fejezet mindig a szakirodalomra támaszkodjon, ezzel indíts, és csak a végén írd le, hogy a te eredményeid is ezt meg azt mutatják.

A szövegbe folyamatosan ágyazd be a mellékletekre történő hivatkozást. Ha például egy mucsaröcsögei cégről írsz, helyezz el térképet mellékletként: helyileg hol is található ez a kevésbé ismert település? A cég első megemlítésénél írd be zárójelben, dőlt betűkkel: (Mucsaröcsöge elhelyezkedését lásd az 1. számú mellékletben.) 

Ábrákkal bontsd meg a szöveget. Ne legyenek óriási szövegtömbök a szakdolgozatban. Az alcímek mellett képek, illusztrációk is szerepeljenek időnként a munkában. Szakirodalmi adatokból készíthetsz diagrammokat, ezek nagyon látványosak, feldobják a szakdolgozatot. Az ábrákra történő utalást szintén sződd bele a szövegbe: (Lásd: 2. ábra.) Ez is zárójelben, dőlten legyen írva, és mindig az ábrára utaló mondanivaló mögé helyezd el. Maga az ábra pedig a hozzá tartozó szöveg környékére legyen beillesztve, ne kelljen lapozni hozzá, mert az zavaró. 

5. Összegzés vagy konklúzió

Gyűjtsd ki azokat a fontosabb eredményeket, amelyekre az alfejezetekben jutottál. Ezekből szelektálj. Ne írj az összegzésbe mindent! Ügyelj arra, hogy szakdolgozatod fő mondanivalójától itt ne térj el. A kihagyott eredmények is hasznosak lehetnek, de a téma szempontjából ezek csak érdekességek. Az utolsó mondatodban írd le, hogyan fejlesztenéd tovább a dolgozatodat. Az egész összegzés maximum fél–másfél oldalnyi legyen (ez is a témaválasztástól függ), nem kell túlzásba esni.

Fontos! Ha úgy érzed, hogy készen vagy, olvasd el a bevezetőt, utána az összegzést. Kiegészíti egymást a két szövegrész? A bevezetőben leírtad, mit vizsgálsz. Az összegzésben “válaszolni kell” a bevezető részre: Mire jutottál a témában?  

6–11. részek

(Irodalomjegyzék, Forrásjegyzék, Adatközlők jegyzéke, Mellékletek jegyzéke, Árák jegyzéke, Mellékletek)

A Hivatkozások címszó alatt részletesen kifejtem ezeknek a részeknek a követelményeit, szintén fotókkal illusztrálva: Hivatkozások