Izgalmas a szakdolgozat készítése, ha kérdőíves felméréssel vizsgálódunk. Sok kiemelkedően jó témaválasztással találkoztam, számos kérdőívet kitöltöttem, hogy ezzel is segítsem a szakdolgozatírókat. Nem egyszer találkoztam olyan kérdőívvel, amelyen lett volna még mit csiszolni az éles felmérés előtt. A következő kérdőívszerkesztési hibákkal találkoztam a leggyakrabban:
- túl hosszú a bevezető szöveg,
- következetlen válaszlehetőségek,
- végeláthatatlan kérdéssor,
- nem lehet visszatérni egy kérdésre,
- nincs kipróbálva a kérdőív,
- nem homogén a megkérdezett közeg.
Túl hosszú a bevezető szöveg
Megkéred az embereket, hogy töltsék ki a kérdőívedet. Nagy nehezen ráveszik magukat napi ügyes-bajos teendőik mellett, kinyitják a kérdőívedet az online felületen, és mit látnak? Egy hatalmas szövegtömböt, amelyben Ádám–Évától próbálod elmondani, hogy ki vagy és miért van szükséged a válaszaikra.
Az emberek nem szeretnek olvasni. Ne vedd el a kedvüket a kitöltéstől a hosszú bevezetővel! Írd le, hogy ki vagy, milyen intézménybe, milyen szakra jársz, miről szól a kérdőíved, és hogy szakdolgozatot írsz a témáról. A kitöltés anonim (ha az), az eredményeket egyben vizsgálod, egyéni válaszok sehol nem lesznek azonosíthatóak. Megköszönöd előre is a segítségüket, és jöhet az első kérdés.
Következetlen válaszlehetőségek
Felteszel egy kérdést, majd megadsz válaszlehetőségeket. A kitöltő válaszol, de te tudomást sem veszel a “B” választ adóról, mert az “A” választ adók fejével gondolkodsz tovább. Ismerős?
Például: Szoktál futni? 1. válaszlehetőség: igen, 2.: nem. Megjelölöm a “nem” választ. Következő kérdés, kötelezően kitöltendően: Hol szoktál futni? A válaszlehetőségeknél mindenféle helyszín fel van sorolva, de aki nemmel válaszolt, az abbahagyja a kérdőíved kitöltését és becsukja, vagy bejelöl valamit, ami rá nem is igaz.
Ennek az lesz az eredménye, hogy kevesebb lesz a válaszadód. Akik pedig mégis válaszoltak, és kénytelenek voltak bejelölni valamit, ami rájuk nem jellemző, rossz eredményt hoz a kérdőív kiértékelésénél, te pedig fals következtetéseket vonsz le a szakdolgozatodban anélkül, hogy tudnál róla.
Végeláthatatlan kérdéssor
A kérdőívek kitöltői elunhatják a túl sok kérdést a kérdőívben. Nincs idejük, macerásnak tartják, abbahagyják a kitöltést. Közbejön valami, akár egy telefoncsörgés, kizökkennek, és már nem is tudják, vagy nem is akarják befejezni a válaszadást.
Elégedj meg 12-15 kérdéssel, ne akarj túlteljesíteni. A célirányos kérdésekkel így is nagyon szép szakdolgozatot lehet készíteni. A túl sok kérdés amúgy is csak szerteágazóvá teheti a dolgozatot. Főként zárt kérdésekből építkezz, és ha úgy érzed, nem adtál meg minden válaszlehetőséget, készíts “egyéb” kategóriát, ahová szöveges válasz írható.
Nem lehet visszatérni egy kérdésre
Ma már sokféle felületen lehet online kérdőívet készíteni, szebbnél szebb megoldások léteznek. Nemrég találkoztam egy nagyon dizájnos megoldással. Aztán a kitöltésnél véletlenül mellényomtam…
Figyelmetlenül megjelöltem egy “soha” választ, majd mire feleszméltem, már nem tudtam javítani. A következmények: az ezt követő kérdések azokra vonatkoztak, akik a “soha” választ adták meg, pedig rám éppen az ellenkezője jellemző. Hiába léptem ki és be, már nem tudtam javítani a korábbi válaszomon. Becsuktam a kérdőívet, és nem nyitottam ki többet, általam eggyel kevesebb válasz született.
Nincs kipróbálva a kérdőív
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy kis mintán ki kell próbálni a kérdőívet, mielőtt élesben útjára indítjuk a felmérést. Rengeteg hiba kiderülhet a kipróbálás során, amire nem is gondoltunk. Mert abból indulunk ki, hogy miden kérdést feltettünk, amire csak szükségünk van a felméréshez.
Ez nem jó irány. A fenti hibákra is fény derülhet, ha előtte legalább 10 főnek odaadjuk a kérdőívet, hogy töltsék ki. Figyelem! A 10 fő nem tíz csoporttársadat jelenti, és nem is a barátaidat! Abban a homogén közegben kell kipróbálni, amelyben vizsgálódni fogsz.
A kipróbálás lényege, hogy kitöltés után (közben) kommunikálsz az adatközlőkkel, hogy kiderüljön, gondoltál-e minden válaszlehetőségre, vagy van-e olyan irány a témában, amit érdemes lenne még belevenni az anyagodba. Online verziónál akár olyan kérdőívszerkesztői hiba is kiderülhet ilyenkor, amely egyetlen beállítással javítható.
Nem homogén a megkérdezett közeg
A kérdőíves felmérés eredménye akkor lesz reprezentatív, ha homogén közegen vizsgálódunk. Ha egy bizonyos csoport válaszaira vagyunk kíváncsiak, akkor az eredény csak arra a bizonyos csoportra lesz jellemző.
Ha vaktában lövöldözöl, és csak az érdekel, hogy legyen meg a minimum 100 fő válaszadó, akkor az a felmérés nem lesz reprezentatív. Ha feltesszük a kérdéssorunkat egy Facebook csoportba, hogy töltsék ki, akkor a vizsgálat eredményeként nem mondhatjuk, hogy a feltevésünk erre vagy arra a csoportra igaz, mert a megkérdezettek köre nem homogén.
Ha többet szeretnél tudni a kérdőíves felmérésekről, egy korábbi írásomban itt olvashatsz róla: Kérdőíves felmérés.