A szakdolgozat tartalmi felépítésére mutatok példát ebben az írásban. Természetesen nem minden kérdőíves felmérésre illik majd a leírásom egy-egy része, de azért találhatsz benne hasznos gondolatokat. Láthatod, milyen fejezeteket érdemes használni, és ezeket hogyan töltsd meg tartalommal. Arra is mutatok példát, milyen szakirodalmat vegyél elő az egyes fejezetekhez, mire hivatkozz a lábjegyzetben, milyen ábrával illusztráld a bekezdést, és milyen mellékletet csatolja a munkádhoz.
A következő fejezetekkel kezdődhet a szakdolgozat ebben a sorrendben:
- 1. A vizsgálat helyszíne
- 2. A vizsgálódás módja
- 3. A vizsgálati minta jellemzői
- 4. A szakdolgozati témád szakirodalom alapján
- 4.1. Egyik alfejezet
- 4.2. Másik alfejezet
- 4.3. Ismét egy alfejezet
- (…)
- 5. A saját vizsgálatod eredményei
- 5.1. Egyik eredmény
- 5.2. Másik eredmény
- 5.3. Harmadik eredmény
- (…)
1. A vizsgálat helyszíne
Ez is lehetne a cím: A vizsgálat helyszíne: Budapest. Vagy: A vizsgálat helyszíne: Kecskemét. Ezt a részt már megírhatod abban az időszakban, amikor az adatközlők még csak a kérdőívedet töltögetik. Szakirodalommal indíts. Városszociológiával foglalkozó kiadványokat keress. Ezekből írd ki pár mondatban, mi jellemző a vizsgált településre. A település könyvtárában találsz a helyszín leírásával foglalkozó kiadványt, ebből is idézhetsz.
Javasolt szakirodalom:
- Csanádi Gábor–Ladányi János: Budapest térbeni-társadalmi szerkezetének változásai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992.
- Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest, 2000.
1.1. Területi-lakóhelyi tényezők
Ebben a fejezetben arról írj, hogy mi jellemzi a vizsgált területeket. Társadalmi összetétel, előnyök egyenlőtlen eloszlása, más-más életpálya stb. Ez is szociológia. És ez a rész is készülhet akkor, amikor még tart a kérdőíves felmérés, amikor még javában töltögetik a kérdőívedet.
1.2. A kiválasztott kerületek/területek
Itt már ne általánosságban írj a lakóhelyi tényezőkről, hanem konkrétan azokról a területekről szóljon a bekezdés, amelyet vizsgálsz. Ábraként beszúrhatsz egy térképet, vagy beteheted mellékletnek. Ez a rész szintén készülhet akkor, amikor az adatközlők még a kérdőívedet töltögetik.
1.3. A kiválasztott iskolák/boltok/termékek stb.
Ebben a bekezdésben kell bemutatnod a vizsgálat tárgyát. Számolj be arról, hogy mi jellemzi a kiválasztott elemeket. Lábjegyzetben legyen ott, hogy honnan szedted az információkat. Ehhez az anyaghoz is köthetsz ábrát, vagy ha sok, illetve nagy az anyag, akkor tedd be mellékletként. Ez lehet térkép, vagy a termék fotója, esetleg bővebb termékleírás, attól függően, mit vizsgálsz kérdőíves felméréssel. Ezzel a fejezettel is dolgozhatsz előre.
2. A vizsgálódás módja
Ezt a részt valószínűleg nem a szakdolgozatírás legelején fogod teljesen készre megírni, de nincs ezzel semmi gond.
Ide írd, milyen módszerrel vizsgálódtál – múlt időben. Például: empirikus jellegű, tömegkommunikáció-szociológiai részkutatás, rétegzett mintavétel. Kiket kérdeztél meg, mettől meddig tartott a felmérés (dátum).
Önkitöltős kérdőívet alkalmaztál, főként zárt kérdéseket használtál, mert ezek előnye, hogy az alanyok könnyebben veszik rá magukat a kitöltésre, egyszerű a feldolgozás, hátránya viszont, hogy kisebb-nagyobb információveszteséget okozhat. Nyílt kérdésekkel erre és erre kérdeztél rá, erről tartalomelemzést végeztél. A vizsgálat tárgyának jellemzőire táblázatokkal kérdeztél rá, ezekben ennyi és ennyi tulajdonságot soroltál fel stb. Azt is írd ide, hogy hányas számú melléklet a teljes, kitöltetlen kérdőív.
Az adatokat SPSS és/vagy Excel stb. program segítségével dolgoztad fel.
Javasolt szakirodalom:
- Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest, 1996.
3. A vizsgálati minta jellemzői
Ezt a fejezetet akkor tudod megírni, amikor már befejeződött a felmérés időszaka, és alanyaid kitöltötték a kellő számú kérdőívet.
Leírod, hogy összesen hányan töltötték ki a kérdőívet, ebből hányan és hol élnek, milyen a nők és férfiak aránya, hány évesek. Ábrának csak azt a diagramot tedd be, amelyik érdekességet mutat. Például: ezen és ezen a területen főként ez és ez a korosztály tötötte ki a kérdőívet. Egy ábra elég a fejezetbe.
3.1. A kiválasztott kerületek/területek iskolázottsági, foglalkoztatási adatai
Ebben a fejezetben statisztikákra fogsz támaszkodni. A Központi Statisztikai Hivatal honlapján (www.ksh.hu) kikeresed a felmérésedhez kapcsolódó, legfrissebb népszámlálási adatokat, az iskolázottsági adatokat és a foglalkoztatási adatokat. Kiírod a vezető beosztásban dolgozók és a munkanélküliek arányát is. Pontosan másold ki az URL-t a hivatkozás miatt, és a forrásjegyzékedbe bele kell majd írnod a letöltési időt. Ezeket jegyezd fel.
Ha több területet vizsgálsz, akkor ezeket összehasonlítod egymással, az eredményt szövegesen leírod.
3.2. A vizsgálati minta iskolázottsági, foglalkoztatási adatai
Leírod, hogy az általad megkérdezettekre milyen adatok jellemzőek. A legérdekesebb eredményeidről beteszel egy diagramot. A diagramon látható adatokat egyenként mondatokba foglalod. Például: Az itt élők iskolázottsági adatai magasabbak mint az ott élőké. Az amott élőknek viszont csak a 10 százalékának van egyetemi vagy főiskolai oklevele stb.
Ha a vizsgálatodban nincs a végzettségnek jelentősége, akkor nyilván más szempontot emelsz ki. Fontos, hogy ha beteszel a felmérésedről egy diagramot ábraként, akkor arról a diagramról minden látható adatot, összehasonlítást írj le szövegesen is.
Ha a felmérésed eredménye hasonló a statisztikai adatokhoz, akkor ezt is leírod.
4. A szakdolgozati témád szakidodalom alapján
A fejezetcím természetesen nem ez lesz, hanem a témádhoz kapcsolódik majd. Ezt a részt is írogathatod a kérdőívezéstől függetlenül, akár már előtte. Itt nem a saját gondolataidat írod le, hanem a szakirodalomból vett anyagokat gyúrod össze.
Fontos, hogy csak a legfontosabbakra fókuszálj, arra, ami a te felmérésedre vonatkozik, különben kesze-kusza lesz a szakdolgozatod. A fejezetben legyenek alfejezetek, inkább több kicsi, mint egy-két hosszú. Adj nekik frappáns címet.
Ha a szakirodalom tartalmaz egy-egy számodra is fontos ábrát, nyugodtan másold be a saját dolgozatodba, csak ne felejtsd el a hivatkozást, meg kell adnod az ábra forrását. Akár fotózd ki, és képként illeszd be a szakdolgozatod szövegébe. Ettől izgalmasabb lesz a dolgozatod.
Ebben a fejezetben csak egy-két mondatokat idézz, amit csak tudsz, írj át a saját szavaidra. Vigyázz, amikor átírsz valamit, nem kell idézőjel, de feltétlenül ott marad a hivatkozás, amely a lábjegyzetben olvasható. Próbáld úgy egymás után fűzni a különböző szakirodalmakból származó idézeteket, hogy azok koherensen kapcsolódjanak egymáshoz. Az átvezetéseket te fűzd hozzá.
Valószínűleg lesz olyan diagramod, amelyet be tudsz illeszteni a szakirodalmi anyagba, hiszen hasonló témában vizsgálódsz. A saját ábrádat tedd a kapcsolódó szakirodalmi szöveg mellé, írd le részletesen, hogy mi látható a diagramon, majd tedd hozzá, hogy a vizsgálatod eredménye megegyezik-e a szakirodalomban olvasottakkal.
5. A saját vizsgálatod eredményei
Ez a fejezet is a vizsgálatodhoz kapcsolódó címet kap. Ebben a részben jön a konkrét felmérésed eredménye. Volt egy célod, kitaláltad, hogy mit fogsz vizsgálni a kérdőíved által. Itt is szakirodalommal indítasz, és a tiédhez hasonló felméréseket veszed alapul, de jóval kevesebb szakirodalmat használsz majd, mint az előző részben.
Egymás után beteszed a dolgozatba a kérdőíved diagramjait, ahogy logikusan követik egymást. A diagramnak van címe, feliratai, jelmagyarázata, az ábrának pedig száma. Ettől függetlenül egyesével leírod, hogy itt mire voltál kíváncsi, és az eredmény melyik számú ábrában látható.
Egyesével végigmész az adatokon, és szövegesen is leírod, mi látható az ábrán, mik a kiugró értékek, mik az összefüggések stb. Ha összevethetőek az adataid a szakirodalommal, akkor erről is írj. Ezután bontsd kisebb alfejezetekre az írást, bátran adj figyelemfelkeltő címeket ezeknek. Azért most, mert ekkor már te is másképp látod az eredményeidet, az összefüggéseket.
Nagyon fontos, hogy a kérdőíved rendben legyen, egy rosszul feltett kérdéssel, egy hanyag szerkesztéssel ne rontsd el a szakdolgozatodat. Íme egy írás a kérdőív gyakori hibáiról.